A tollak sokkal több képen szerepelnek, mint elsőre gondolnánk. Háborúkat lezáró békeszerződések, óriási üzletek, sztársportolók szerződtetése: csak néhány példa, ahol biztosan előkerül egy-egy különleges darab.
Egy igazán atipikus 19. századi életút: a grafológia atyjának, Jean-Hippolyte Michon-nak itthon talán kevésbé ismert a neve, ezért érdemes megismerkedni kicsit részletesebben is vele.
Természetesen a levelezésünk nagy részét ma már emailen keresztül bonyolítjuk, de a kézírás máig ott van az életünkben – és ez belátható időn belül akkor sem fog megváltozni, ha még újabb és modernebb kütyük jönnek.
Amióta az emberiség rendelkezik az írás képességével, vagy legalábbis különböző üzeneteket továbbít, azóta él a vágy, hogy valamilyen módon elrejtse azt az illetéktelen szemek elől.
Az aláírásunk egyedi kód, amivel iratokat hitelesítünk, aláírunk egy levelet vagy épp szerelmeslevelet. Az aláírásunk sokak szerint a személyiségünk tükre is. De mit mond a tudomány? Nem túlzás ez?
Mennyire jellemez minket a kézírásunk? Mit árul el rólunk? A kérdés régóta sokakat foglalkoztat. Az alábbi cikkben azt járjuk körbe röviden, hogy mi a grafológia, hogyan alakult ki, és mire jó egyáltalán.
Manapság természetes, hogy tintát használunk. A látszólag egyszerű „eszköz” komoly fejlődésen ment át az elmúlt négy-ötezer évben. De nemcsak a tinta múltja izgalmas, hanem a jövője is.
A tollak sokkal több képen szerepelnek, mint elsőre gondolnánk. Háborúkat lezáró békeszerződések, óriási üzletek, sztársportolók szerződtetése: csak néhány példa, ahol biztosan előkerül egy-egy különleges darab.
Egy igazán atipikus 19. századi életút: a grafológia atyjának, Jean-Hippolyte Michon-nak itthon talán kevésbé ismert a neve, ezért érdemes megismerkedni kicsit részletesebben is vele.
Természetesen a levelezésünk nagy részét ma már emailen keresztül bonyolítjuk, de a kézírás máig ott van az életünkben – és ez belátható időn belül akkor sem fog megváltozni, ha még újabb és modernebb kütyük jönnek.
Amióta az emberiség rendelkezik az írás képességével, vagy legalábbis különböző üzeneteket továbbít, azóta él a vágy, hogy valamilyen módon elrejtse azt az illetéktelen szemek elől.
Az aláírásunk egyedi kód, amivel iratokat hitelesítünk, aláírunk egy levelet vagy épp szerelmeslevelet. Az aláírásunk sokak szerint a személyiségünk tükre is. De mit mond a tudomány? Nem túlzás ez?
Mennyire jellemez minket a kézírásunk? Mit árul el rólunk? A kérdés régóta sokakat foglalkoztat. Az alábbi cikkben azt járjuk körbe röviden, hogy mi a grafológia, hogyan alakult ki, és mire jó egyáltalán.
Hány golyóstollat használunk el és dobunk ki egy évben? Hogy lehetne elkerülni a túlzott fogyasztást? Van-e alternatíva a műanyagra?
Manapság természetes, hogy tintát használunk. A látszólag egyszerű „eszköz” komoly fejlődésen ment át az elmúlt négy-ötezer évben. De nemcsak a tinta múltja izgalmas, hanem a jövője is.
A leghíresebb magyarok listáján rendszeresen feltűnik a golyóstoll feltalálója – és ez nagyjából minden, amit a legtöbben tudunk róla.
Sokszor talán bele sem gondolunk, milyen hosszú út vezetett oda, hogy írunk, és hogy pontosan hogyan írunk.
Kutatások bizonyítják, hogy a kézírás oktatása a tanulmányi nehézségek kezelésében alapvető. Elhanyagolása redukálja az agy logikai képességeit.
Finnországban és néhány USA tagállamban kísérletek történtek a folyóírás elhagyására. Tényleg mindenre ott a billentyűzet?
