Ki volt Bíró László, és mit köszönhetünk neki – a golyóstollon túl?

A leghíresebb magyarok listáján rendszeresen feltűnik a golyóstoll feltalálója – és ez nagyjából minden, amit a legtöbben tudunk róla. De ki volt és mi mindent talált még fel a kalandos életű magyar? Valóban a golyóstoll a legfontosabb találmánya? Hogy hatott az írás fejlődésére az olcsó íróeszköz? Cikkünkben ennek jártunk utána.

Schweiger László József néven született, Ladislao José Biro néven halt meg, újságíróként és festőművészként is alkotott, mégsem így ismerjük, hanem mint feltalálót. Bíró László József 1899-ben született Budapesten, Schweiger Mózes Mátyás hódmezővásárhelyi „műfogász” és a kaposvári születésű Ullmann Janka gyermekeként.

Fiatalon, húszas éveiben kezdett el rendszeresen írni, és sokáig mint újságíró kereste a kenyerét Budapesten. Írt a korszak legismertebb lapjaiba, a Pesti Naplóba és a Pesti Hírlapba is, és ő szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című művészeti folyóiratot is. Hogy igazi polihisztor volt, azt jól jelzi, hogy mindemellett festett és szobrászkodott is.

Talán nem is mehetett neki rosszul, talán örökölte a vagyonát, az mindenesetre tény, hogy az 1930-as években egy Bugatti sportkocsit vásárolt. Igen ám, de elégedetlen volt a mechanikus kézi váltóművel, mivel úgy érezte, hogy nem tudja kihasználni a motorban rejlő erőt. Addig tökéletesítette a saját maga által kifejlesztett automata váltót, hogy a jogokat az amerikai General Motors is megvette tőle. Ezért öt éven keresztül – akkor jelentősnek számító összeget –, havi kétszáz dollárt kapott. Igaz, az amerikai cég sosem gyártotta ezt a konstrukciót, csak a konkurenciát akarta kivásárolni, de a technika bizonyára hozzájárult a váltók későbbi fejlődéséhez.

De nem ez volt az egyetlen ismertebb találmánya. Már Amerikában élt, amikor cége, a Biro, Meyne & Biro huszonegy parfümöt jegyzett be, és készült bevezetni a piacra. Az első sorozat legyártása azonban hibásra sikerült, így a parfümös terv elbukott, azonban a kampány részeként alkalmazott golyós dezodorok tovább éltek – ezeket használjuk ma is.

Klinikai termográf, sérthetetlen zár, palackcímke nyomtató, berendezés energia nyerésére a tenger hullámaiból, együtemű belső égésű motor – talán jól látszik ebből a felsorolásból is, hogy mennyire sokoldalú volt Bíró, akinek nevéhez legalább harminc további találmány fűződik, de a többi hírét jócskán elhomályosította az az egy, ami ma is minden háztartásban megtalálható Japántól Dél-Amerikáig, Európától Afrikáig.

Új korszak az írás történetében

A golyóstoll működési elve nem túl bonyolult: a festékkel töltött csövecske végén egy forgó golyó juttatja papírra a tintát. Az ötlet korábban, valamivel a magyar feltaláló születése előtt is létezett, azonban a kezdeti verziók nem adagolták egyenletesen a tintát, az eszközt pedig függőlegesen kellett tartani, ami írás közben úgyszólván lehetetlen.

A találmány, ami a magyar feltalálót később világhírűvé tette – ahogy az lenni szokott –, eredetileg egy véletlennek köszönhető, legalábbis az egyik verzió szerint. Saját előadása szerint „egy íróasztalon felborult a tintásüveg és az ott tartott apró golyók végigszaladtak a tintán, nyomot rajzolva. Ez adta az ötletet, hogy először egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazzon golyót, amit ládaszignáló tollnak használt” – írja erről a Magyar Életrajzi Lexikon.

Ezzel szemben önéletrajzi könyvében, a kalandregények fordulataival tarkított, humoros és olvasmányos Csendes forradalom (a golyóstoll regénye) című művében azt állítja, hogy az ötlet még ahhoz a korszakhoz kötődik, amikor újságíróként dolgozott, ekkor ugyanis gyakran kellett bemennie a nyomdákba, ahol a gépek rotációs hengereit látva jutott eszébe, hogy az elvet az írószerszámokba is át lehetne ültetni.

Hogy pontosan hogy történt, ezt nehéz biztosan megállapítani, az mindenesetre tény, hogy az 1931-es Budapesti Nemzetközi Vásáron már bemutatta a toll kezdeti verzióját. Később Németországban és Amerikában is próbálkoztak a golyóstoll elterjesztésével, de ez technikai problémák miatt nem is volt olyan egyszerű. Csak egyet kiemelve: az például fontos volt, hogy a csőben ne, de a papíron gyorsan száradjon a tinta.

Bírónak is csak az Argentínában történt letelepedése után sikerült megtalálnia a megfelelőt, amikor az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazott a golyóstoll töltésére, és 1943-ban Eterpen néven forgalomba hozta a tollat. Franciaországban szintén részvénytársaság jött létre az új toll készítésére, és BIC (Biró Crayon) néven hozták forgalomba – a legsikeresebb gyártóként ma már bőven százmilliárd eladott darab fölött járnak, egy példány még a New York-i Modern Művészetek Múzeumában is ki van állítva. Az olcsó termék így véget vetett a tollak – lúdtoll, mártogatós toll, töltőtoll által fémjelzett – előző korszakának. Hogy mindez jó-e vagy sem?

„A golyóstoll valóban olcsó, de ez nagyjából minden jó, amit elmondhatunk róla, inkább hátrányai vannak, az írásképet tekintve mindenképpen” – mondja Megyeri Gábor, az Etelburg márka egyik alapítója, aki doktori disszertációjában az írószerek és tinták szerepét, az írás fejlődését vizsgálja. Mint mondja, a golyóstoll valóban széles körben elérhető, jól jön a postán, a hivatalokban, de a csak kicsivel drágább – például roller ball rendszerű – tollakkal sokkal szebb íráskép érhető el, és a kényelmes eszközökkel az írás is sokkal jobb élmény.

Mindez nem változtat azon, hogy Bíró László örökre beírta nevét a híres feltalálók közé, a golyóstollat pedig angol nyelvterületen máig biro pen – vagy röviden biro – néven említik. 1985-ben Argentínában, Buenos Airesben, spanyol névvel hunyt el, és születésnapja több mint három évtizede az argentin feltalálók ünnepe. Ennek ellenére a legtöbben nem felejtik el megemlíteni, hogy Budapesten született, innovációja pedig – hátrányai ellenére is – új korszakot teremtett.

Megyeri Gábor azt reméli, hogy a márka innovációi egyszer világszerte ismertek lesznek, és nem csak a minőségi tollakhoz értők, üzletemberek, gyűjtők – amúgy népes – táborában. A magyarok pedig büszkék arra, hogy mindez itthoni szabadalmak alapján, száz százalékban itthoni gyártásban valósult meg. „Azt szeretnénk, ha egyszer az Etelburg innovációi, a kiterjesztett élettartamú, moduláris felépítésű tollak, a speciális tinták is híresek legyenek, és összekössék a nevünkkel Magyarországot.”

Források:

A golyóstoll mellett összesen 30 találmányát jegyzik a polihisztor Bíró Lászlónak. Source: Múlt-Kor online magazin

Csendes forradalom. A golyóstoll regénye, rövidített kiadás, Budapest, 1975.

Magyar Életrajzi Lexikon