Kutatások igazolják, hogy a kézírás olyan területekre is hatással van, amiről korábban sosem gondoltuk

A nemzetközi tudományos közösség régóta sejtette, majd kísérletekkel is igazolta, hogy a kézírásnak milyen alapvető szerepe van az agyra, a finommotorikára, a memóriarögzülésre – röviden az emberekre és a társadalmunkra. Lassan tíz éve egy kis ország megpróbálkozott a teljes digitalizációval, de gyorsan meggondolták magukat, és erre jó okuk volt.

Az egész világsajtót bejárta a hír, amikor a Finn Oktatási Minisztérium 2016-ban eltörölte az általános iskolai folyóírás oktatását. Tették ezt – mármint a bevezetést – annak ellenére, hogy már 2013-ból származtak olyan kísérletek, amelyek alátámasztották, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél a kézi folyóírás helyett digitális felületekre és billentyűzetre tértek át, már rövid időn belül logikai fejlődésbeli visszaesés tapasztalható, ráadásul a kontrollerek nyomkodása nem fejleszti kellőképpen a finommotorikus mozgásokat.

Sőt, már ennél is korábban készültek meggyőző kutatások, amelyek szerint a kézírás egészen rendkívüli szereppel bír a gyermekek fejlődésében és tanulmányaiban. Egy amerikai szakember, Louise Spear-Swerling – hogy csak egyet emeljünk ki közülük – például már 2006-ban kimutatta, hogy a kézírás oktatása alapvető eszköz a különböző tanulmányi nehézségek, az olvasási problémák, a nem verbális tanulási nehézségek vagy épp a hiperaktív viselkedés kezelésében. A kutatások megerősítették, hogy a kézírás-oktatás elhagyása egyenesen redukálja az agy logikai és befogadó képességét.

A látható kockázatok ellenére a digitalizációban vezető északi állam vezetői azzal érveltek, hogy úgyis a számítógépeké, billentyűzeteké és az érintőképernyőké a jövő. Azzal érveltek továbbá, hogy a finn folyóírásban túlságosan hasonlítanak a karakterek egymásra, így azt nehéz elsajátítani, és a gondolkozás is gyorsabbá válik a billentyűzet használatától.

Nos, ennél nagyobbat nehezen tévedhettek volna, és a következő tanévben teljes hátraarcot fújtak.

A történet több pozitívummal is járt a finn gyerekek és a nemzetközi tudományos közösség szempontjából egyaránt: ezek közül az első, hogy a finn oktatási vezetők rendkívül gyorsan belátták tévedésüket, és a hibás döntés erőltetése helyett már a következő tanévben korrigáltak. A másik, hogy ezzel a tudományos világ egy hatalmas „kísérlethez” jutott, kvázi egy zárt laborból, konkrét eredményekkel, de szerencsére nem visszafordíthatatlan következményekkel.

A tudományos világ szempontjából ez utóbbi volt a nagyobb pozitívum. Ebben az egy évben ugyanis valósággal özönlöttek az országba a szakterület kutatói, akik így számos értékes kutatási eredménnyel gazdagították a nemzetközi tudományos életet.

Kevesen tudják, de a kézírás és a digitalizáció kapcsolatának egyik legátfogóbb feldolgozása éppen Magyarországhoz, azon belül is az Etelburghoz kötődik. Megyeri Gábor, a Montegrappa és a Montblanc korábbi tervezője, egyben az Etelburg márka alapítója és tervezője egy rendkívül átfogó doktori dolgozatot készített a témában Digitális múlt, analóg jövő címmel. A következő néhány részben e dolgozatból inspirálódva hozzuk el a legérdekesebb részeket.

A szakember szerint a rengeteg – kommunikációtudományi, társadalomtudományi, marketingtudományi stb. – megközelítés és eredmény közül talán az orvostudományi aspektusok a legmegdöbbentőbbek, vagyis hogy milyen hatása van a kézírásnak a logikai képességekre, a finommotorikára, a memóriafejlődésre és a memóriarögzülésre, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki.

Megyeri Gábor ezért feladatának, sőt, küldetésének tartja, hogy mindezt a közvéleménnyel is megismertesse. Mint mondja, elképesztő mennyiségű tudományos eredmény gyűlt össze az elmúlt évtizedekben, ennek ellenére mindez nem feltétlen szivárog le a közvéleményhez, nem tudatosul bennünk, hogy a kézírás egy csodálatos találmány, és máig hallani olyan véleményeket, amelyek a billentyűkre cserélhetőnek vélik a tollakat.

„A kézírás félelmetesen komplex dolog. Annyira készségszinten űzzük, hogy végig sem gondoljuk, hogy valójában mi történik akkor, amikor a fejben megszületik egy gondolat, elindult egy parancs, egy agyi folyamat, és egy tollal a papírra ezt leírjuk. Hogy hogyan működnek az idegpályák, milyen fiziológiás folyamatok mennek végbe, ez hihetetlenül izgalmas.” - mondja a szakember.

Válogatott szakirodalom

Megyeri Gábor: Digitális múlt, analóg jövő
Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem 
Gazdálkodástani Doktori Iskola, Budapest, 2023.

Planton, S., Jucla, M., Roux, F. E., & Démonet, J. F. (2013). The “handwriting brain”: a meta-analysis of neuroimaging studies of motor versus orthographic processes. Cortex, 49(10), 2772-2787. https://doi.org/10.1016/j.cortex.2013.05.011

Signing off: Finnish schools phase out handwriting classes.
https://www.theguardian.com/world/2015/jul/31/finnish-schools-phase-out-handwriting-classes-keyboard-skills-finland (letöltés dátuma: 2025. február 23.)

Spear-Swerling, L. (2006). Children’s reading comprehension and oral reading fluency in easy text. Reading and Writing, 19(2), 199-220.