A modern kézírás kialakulása és haszna

A latin ábécé-től a digitalizmus kifejlődéséig

A korábbiakban foglalkoztunk a kézírás hajnalával, funkcióival, most megnézzük annak további fejlődését, a modern, latin betűs írás kialakulásától a Gutenberg-galaxis tündöklésén át a digitalizmus térhódításáig. Ha bárkinek kétségei lennének a kézírás modern kori hasznosságával kapcsolatosan, bemutatjuk, hogy többek között milyen fontos élettani hatása teszi elengedhetetlenné megtanulását, gyakorlását napjaink és a jövő emberisége számára.

A latin betűk ősei

A legkorábbi ókori görög írásos emlék egy Iszkhiából származó cseréptöredék, amely Krisztus előtt 760 körül készülhetett. Később a föníciai írásrendszer átvételével és továbbfejlesztésével kialakult a ma ismert ábécé elődje, amelyet a görögök sikeresen terjesztettek el gyarmataikon, elsősorban a Földközi-tenger partvidékén. A titok abban rejlett, hogy nemcsak a mássalhangzókat, hanem a magánhangzókat is jelölték – a görög nyelvben nem használt föníciai mássalhangzók felhasználásával –, és íráshordozó anyagként többek között a papiruszt, a viasztáblát és a cserepet is felhasználták.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a görög ábécé nem volt egységes, hiszen a ión mellett létezett az úgynevezett euboiai írásmód is. Az etruszkok, majd a rómaiak több betűt (D, G, R, S) is ez utóbbi írásmódtól kölcsönöztek. Érdekesség, hogy a föníciai írásból eredeztethető az arámi írás, amelyből a héber és az arab írás is származik, a korai görög ábécéből pedig a fent említett etruszk ábécé vezethető le, melynek utódai a latin ábécé, a rúnaírás és a cirill ábécé.

Görögország meghódítása után a rómaiak átvették a görög ábécé betűit, módosítva számos betű formáját. A mai ismert angol ábécé is ebből ered, jóllehet néhány betűt (J, U, W) később adtak hozzá. A római betűk stílusa a felhasználás módjától függött: a kőbe vésett feliratoknál négyzetes nagybetűket használtak, a papiruszon lekerekített betűket, míg a mindennapos használatban dőlt betűs folyóírást alkalmaztak. Ez utóbbiban a betűket össze is kapcsolták.

Ma szinte természetes, hogy latin betűkkel írunk, de őseink egy saját írásrendszert is kifejlesztettek sok száz évvel ezelőtt. A magyar rovásírás története jóval a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza, és fokozatos eltűnését is e fordulóponthoz köthetjük, mivel a keresztyénség felvételével a pogánynak tartott rovásírásos emlékeket üldözni kezdték. Ennek ellenére a társadalom alsóbb rétegeiben sokáig fennmaradt a hagyomány. A szögletes írásjeleket fára, esetleg kőre jegyezték, vagyis rótták fel, jobbról balra. Mint Fűr Zoltán: A magyar rovásírás ABC-s könyve megjegyzi „sokan titkosírásként használják a rovásírást, mint ahogy az sokszor történt a múltban is. A magyar rovásírás egyfajta egzotikum a kívülálló számára, és nem utolsó sorban kultúránk fontos része.”

A kódexmásoló szerzetesektől a kalligráfiáig

A Római Birodalom bukása után főképp a kéziratokat másoló, könyveket díszítő és kötő szerzetesek gondoskodtak a nyugati írásművészet fennmaradásáról. Ezek közül a legszebb az úgynevezett Karoling-írás volt, amelyet a 12. században a ma is összetéveszthetetlen stílusú gótikus írás váltott fel.

A gótikus írást később az itáliainak nevezett írásrendszer váltotta fel, amely a 15. századi Firenzéből terjedt el. A 17. században jelent meg az úgynevezett rézmetszet, más néven angol folyóírás, melynek jellegzetessége a könnyű írás és olvasás. Speciális, vékony hegyű tollakkal a rézmetszeteken használt vékony vonalakat utánozták, és a szövegben a toll felemelése nélkül tudtak haladni.

Még az írás története iránt kevésbé érdeklődők is bizonyára találkoztak a kalligráfia kifejezéssel, amelyet manapság a köznyelvben – némileg csalóka módon – minden régi, míves kézírásra használnak. A kalligráfia a szépírás művészete, melyet a 20. század elején, Angliában kezdtek kifejleszteni. Ehhez az itáliai stílust vették alapul, de az arab, kínai és japán írás hatásait is ötvözték, ahol az írást sokszor műalkotássá fejlesztik. A kalligráfia művelői eszközként négyszögletes végű tollat használtak, amivel így vékony és vastag vonalakat egyaránt tudtak húzni.

A Bíró László által tökéletesített és szabadalmaztatott golyóstoll és a modern töltőtollak ma már lehetővé teszik, hogy az írásunk modernebb, gördülékenyebb legyen. Mivel az ember „kézjegye” egyben a személyiségének része is, sokan ezért tudatosan fejlesztik az írásképüket, hogy minél világosabb, szebb, olvashatóbb legyen kézírásuk.

A kézírás hatása az agyra

Rossz úton járunk ugyanakkor, ha azt gondoljuk, hogy a digitális fejlettség előretörésére a kézírás eltűnésével jár együtt. Sőt, manapság még a korábbinál is nagyobb szükség van a kézírás megfelelő oktatására, ugyanis ez biztosítja azt a vizuális motorikus fejlettséget a gyerekek számára, amely alapvetően felelős a szem-kéz koordináció megfelelő kialakulásáért – írja Megyeri Gábor, az Etelburg márka alapítója Analóg lények vagyunk egy digitális világban – avagy a digitalizáció következményei és lehetőségei kutató és tervezői szemszögből (MEGYERI, et.al 2019) című munkájában. Sokan jósolták már a Gutenberg-galaxis végét és egyúttal a kézírás eltűnését is, de a kézírás olyan szorosan hozzátartozik a személyiségünkhöz és kultúránkhoz, hogy teljesen sosem fog eltűnni.

Források:

Megyeri G.; Horváth D.; Cosovan A. Analóg lények vagyunk egy digitális világban – avagy a digitalizáció következményei és lehetőségei kutató és tervezői szemszögből. In Veres Z.; Sasné Grósz A.; Liska F., Eds.: Ismerjük a vevőt? A vásárlás pszichológiája. Az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért XXV. Országos Konferenciájának előadásai. Pannon Egyetem, Veszprém. 2019 ISBN: 978-615-00-58 711–720.

• Láng Attila D.: Íráskalauz

• Fűr Zoltán: A magyar rovásírás ABC-s könyve

• Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története

• Albert H. Hughes: Mit rejt a kézírásunk