A kézírás művészet, ami örökké velünk lesz

Az írásbeliség hajnala

A tihanyi alapítólevél vagy épp Mikes Kelemen Törökországi levelek című gyűjteménye sem lenne teljes, ha nem ismernénk a papírt, amire írták és magát a kézírást, amellyel lejegyezték. Egy írásmű nem csupán betűk halmaza, hanem művészeti alkotás: régen az íráshordozó és maga az írás is a munka szerves részét képezte, és hordozta az író ember kézjegyét. A nyomtatás feltalálása előtt, de még évszázadokkal azután is ez volt az emberi kultúra továbbélésének legfontosabb eszköze, de szerepe még ma is megkerülhetetlen. De mióta ír az emberiség és hogyan alakult ki az az írás, amelyet ma is ismerünk, itt, Európában? Ennek jártunk utána.

A kézírás előnyei a kezdetektől a modern korig

Az írás olyan alapvető készség, melynek talán legfontosabb szerepe a konzerválás. Az élőbeszédben továbbadott hagyomány őrizte meg a közösség számára évezredekig például Homérosz énekeit vagy épp a Kalevalát, mígnem az emberek lejegyezték, így örökre megőrizve ezeket a műveket, a kollektív örökség egy részét. De nem csupán ókori hősköltemények vagy épp középkori alapítólevelek maradtak fenn az írás segítségével. Az írás szerepe nem csupán a megőrzés, az írás maga is alkotás.

Csak hogy egy 20. századi példát említsünk, a korai űrprogramok például biztosan elképzelhetetlenek lettek volna a kézírás nélkül. Hogyan lehetséges ez? Egy 1969-ből származó, később ikonikussá vált fotó őrizte meg a pillanatot, ahogy Margaret Hamilton, az amerikai Apolló-program vezető szoftverfejlesztője áll mosolyogva, mellette egymásra pakolva embermagasságú irattömb tornyosul. A papírokra azokat a kézzel írott kódokat vetette, amelyek nélkül akkoriban biztosan nem sikerült volna a Holdra szállás.

Kőbe vésve, agyagba karcolva

„Különös dolog az írás. Tudomány is, művészet is. Több ezer éves története során a világ népei számtalan változatot kitaláltak a gondolat rögzítésére: kép-, szótag- és betűírások váltogatták egymást, s nem volt köztük két egyforma. Sok írás a már meglevők továbbfejlesztése, másokat egyetlen ember hozott létre íróasztal mögött. Néhányat csak egyetlen nyelv használ, másokat több száz, amelyek semmilyen rokonságban sincsenek egymással. S még egyetlen írásrendszeren belül is számtalan formában lehet leírni ugyanazt"

- írja Láng Attila D Íráskalauz című munkájában.

A latin betűs ábécé harmincöt-negyven betű és tíz számjegy variációjával képes leírni a világot. Az ókori Mezopotámiában körülbelül hússzor több ékírásos jelet, Egyiptomban pedig hieroglifát kellett megtanulni az írás elsajátításához. Japánban az iskolások kétezer-hatszáz írásjegyet sajátítanak el. Kínában csupán a napilapok olvasásához legalább háromezer írásjegyet kell megtanulniuk, de ha valaki egy szépirodalmi művet vagy tudományos munkát szeretne elolvasni, még ennél is több „betűt” kell ismernie. De ugorjunk vissza néhány ezer évet az időben, hogy megértsük, milyen hatalmas örökséget őriz az emberiség!

Az egyik legkorábbi írásrendszer a sumeroké volt, akik a Közel-Keleten több mint ötezer évvel ezelőtt agyagtáblákra kezdték feljegyezni pénzügyeiket, valamint kereskedelmi és közigazgatási információkat. Az általuk használt ékíráshoz egy nádszál vagy bot (íróvessző) háromszög alakú végével karcolták be a jellegzetes, ék alakú jeleket a nedves agyagtáblákba. Ezek kombinációjából szimbólumok jöttek létre, melyek tárgyakat vagy fogalmakat jelöltek.


Földrajzi és kronológiai értelemben sem túl távol alakult ki egy másik írásrendszer. Az ókori egyiptomi hieroglifák egy stilizált, meglehetősen bonyolult képírásos rendszert alkottak, amelyekkel a tárgyakat, fogalmakat és a hangokat jelölték. Az egyiptomi írnokok képezték a társadalom elit rétegét, és agyagtáblák helyett már papiruszt, tollat és tintát használtak. A hieroglifa szó jelentése körülbelül annyit tesz: az istenek írása, illetve szent véset. Az ókori Egyiptomban és Közép-Amerikában az írást naptár készítésére, valamint történeti és környezeti események feljegyzésére is felhasználták.

Következő bejegyzésünkben folytatjuk a kézírás történetével foglalkozó tanulmányunkat a latin betűk kialakulásától a digitális írás előretöréséig.

Források:

Megyeri G.; Horváth D.; Cosovan A. Analóg lények vagyunk egy digitális világban – avagy a digitalizáció következményei és lehetőségei kutató és tervezői szemszögből. In Veres Z.; Sasné Grósz A.; Liska F., Eds.: Ismerjük a vevőt? A vásárlás pszichológiája. Az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért XXV. Országos Konferenciájának előadásai. Pannon Egyetem, Veszprém. 2019 ISBN: 978-615-00-58 711–720.

  • Láng Attila D.: Íráskalauz

  • Fűr Zoltán: A magyar rovásírás ABC-s könyve

  • Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története

  • Albert H. Hughes: Mit rejt a kézírásunk?

magyar