A tanulás is máshogy megy azoknak, akik kézzel jegyzetelnek

A tanulás is máshogy megy azoknak, akik kézzel jegyzetelnek

Az okoseszközök rendelkezésre állnak az életünk szinte minden percében, de mégsem mindig. Van, hogy az akku lemerül, útközben nincs nálunk nyomtató, vagy épp az írás mellett gyorsan egy ábrát, például kis térképet szeretnénk felrajzolni. A szerelmes levelek, a hűtőmágnes alatt hagyott kedves üzenetek és a bevásárlólisták sem feltétlenül működnek a mobiltelefon jegyzettömbjében. Hogy a kézírásra nemcsak praktikus okok miatt van szükségünk, arról bárki meggyőződhet, aki valaha is készült egyetemi vizsgára – legalábbis, ha saját jegyzetből tette.

Aki így tett, az megtapasztalhatta, hogy a másoktól kapott, a printer segítségével pillanatok alatt kinyomtatott egyetemi jegyzet is tartalmazza a lényeges információkat, de a saját kézírással leírt egyetemi jegyzet kincset ér, sokkal könnyebb belőle a tanulás. Önmagában ez a tapasztalat persze nem bizonyít semmit, de a tudomány konkrét kutatásokkal is bizonyította a feltételezés helyességét.

Louise Spear-Swerling 1989-ben, a Yale Universityn szerzett PhD-fokozatot a kognitív pszichológia területén. Az amerikai szakember 2006-os kutatásában például arra jutott, hogy a kézírás szerepe kiemelkedő a gyermekek fejlődésében, ezért oktatása a különböző tanulmányi nehézségek kezelésében is alapvető. Olvasási problémák, írási nehézségek, nem verbális tanulási nehézségek, hiperaktív viselkedés – hosszú a sor. Kísérletei többek között azt is bizonyították, hogy a kézírás elhanyagolása csökkenti a tanulási képességet és redukálja az agy logikai képességeit.

Amint arra egy másik, francia és svájci kutatók által 2013-ban publikált tanulmány is rámutat, kísérletekkel is alátámasztható, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek az oktatása során elhagyták a kézzel történő írást és azt egy digitális felületre vagy billentyűkre cserélték, rövid időn belül logikai fejlődésbeli visszaesés volt tapasztalható. A billentyűk, kontrollerek és táblagépes képernyők érintése nem megfelelően fejleszti a finom-motorikus mozgásokat.

Néhány évvel később Estíbaliz Aragón-Mendizábal, a Universidad de Cádiz kutatója társaival együtt azt bizonyította, hogy bár a hallgatók gyorsabban jegyzetelnek a billentyűzet segítségével, de az emberi memóriában kevésbé rögzülnek ezek az információk. Mindez akár a rövid, akár a hosszú távú memória esetében is igaz, és a fenti állítás a vizsgaeredményeken is mérhető: a jegyzeteiket kézzel készítő hallgatók mind a szóbeli, mind az írásbeli számonkérések során kimutathatóan jobban szerepeltek.

De ez nem minden. A digitális eszközök túlzott használata nem merül ki abban, hogy elfelejtjük a kézírást, ezáltal kevésbé hatékonyan tanulunk vagy épp eltűnnek a személyiségünk részét képező kézjegyek. Amint arra két dél-koreai kutató, Seong-Yeol Kim és Sung-Ja Koo is rámutat 2016-ban publikált tanulmányában a digitális eszközök túlzott mértékű használata testi és érzékszervi deformációkhoz és új népbetegségek kialakulásához vezethet. Általános jelenségek a látás és a hallás romlása, a végtagok és ízületek deformációja, a gerincproblémák, valamint a mentális és a logikai visszafejlődés.

Az írás folyamatosan változik, és a digitalizáció egyre nagyobb teret nyer. De kézírásra szükség van, mert ez a személyiségünk része. Szabad, nem kellenek hozzá programok, és mindig, az erdő szélén, a sivatag közepén, lemerült akkumulátorok mellett is a rendelkezésünkre áll. Vagy ahogy a neves brit író-újságíró, Simon Jenkins fogalmaz, a nyomtatott szavak rabjai vagyunk, de csak a kézírás közvetít valódi szépséget.

Források:

Aragón-Mendizábal, Estíbaliz, Cándida Delgado-Casas, José-I. Navarro-Guzmán, Inmaculada Menacho-Jiménez, and Manuel-F. Romero-Oliva. “A Comparative Study of Handwriting and Computer Typing in Note-Taking by University Students.” Análisis Comparativo Entre Escritura Manual y Electrónica En La Toma de Apuntes de Estudiantes Universitarios. 24, no. 48 (7/1/2016 2016): 101–7. https://doi.org/10.3916/C48-2016-10

Kim, S.-Y., Koo, S.-J., 2016. Effect of duration of smartphone use on muscle fatigue and pain caused by forward head posture in adults. Journal of Physical Therapy Science 28, 1669–1672.https://doi.org/10.1589/jpts.28.1669

Megyeri G.; Horváth D.; Cosovan A. Analóg lények vagyunk egy digitális világban – avagy a digitalizáció következményei és lehetőségei kutató és tervezői szemszögből. In Veres Z.; Sasné Grósz A.; Liska F., Eds.: Ismerjük a vevőt? A vásárlás pszichológiája. Az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért XXV. Országos Konferenciájának előadásai. Pannon Egyetem, Veszprém. 2019 ISBN: 978-615-00-58 711–720.

Planton, S., Jucla, M., Roux, F. E., & Démonet, J. F. (2013). The “handwriting brain”: a meta-analysis of neuroimaging studies of motor versus orthographic processes. Cortex, 49(10), 2772-2787. https://doi.org/10.1016/j.cortex.2013.05.011

Spear-Swerling, L. (2006). Children’s reading comprehension and oral reading fluency in easy text. Reading and Writing, 19(2), 199-220.

magyar