Az r.feather és a mögötte álló filozófia

Megyeri Gábor cikke

Az emberiség kialakulásának, létének egyik legfontosabb eleme a kommunikáció. A maradandóbb kommunikáció egyik legfontosabb eszköze az írás, mert a szó elszáll, az írás megmarad.

Az írást, mint oly sok minden mást interpretáltuk a digitalizált világunkba, lényegében kulcsszerepe volt létrehozásában. Ennek megfelelően az írás továbbra is a kommunikáció egyik alapköve. Sajnálatos módon, mint oly sok minden más, ez az interpretációs folyamat is csak súlyos kompromisszumok árán mehetett végbe, aminek negatív hatásait már intenzíven tapasztaljuk. Valós következményeit azonban még nem ismerjük pontosan.

A kézírás

A kézírás sokak számára csak egy elavulni látszó, lassú, régi szokás. Ez egy olyan megközelítés, mely valós aggodalomra ad okot a készségek, képességek fejlesztése területén is.

Ahhoz, hogy megértsük a kézírás relevanciáját, fontosságát, szerepét, meg kell vizsgálnunk az emberi agy, valamint az elme fejlődésének folyamatát.

Kutatások bizonyítják, hogy kritikus szerepe van a gyermekek korai oktatási szakaszában a kézírás elsajátításának és gyakorlásának. Alapvetően hozzájárul nem csak a finom motorikus mozgások megfelelő kialakulásához, de a logikai fejlődéshez is, illetve az olvasás elsajátítását is nagyban megkönnyíti. (1)

2016-ban elsőként a Finn Oktatási Minisztérium vezette ki a kézírás oktatását az általános iskolai oktatásból és azt először billentyűzetre, majd érintő-kijelzőre cserélte. Ennek negatív hatásai már mérhetőek.

A kézírás leváltása billentyűzetre még egyetemi oktatási szinten is problémákat eredményez. Ebben az sem befolyásoló tényező, hogy a hallgatók már túl vannak a kézírás elsajátításának folyamatán és vélelmezhetően megfelelően kialakultak a finom motorikus mozgások, illetve végbement az optimális logikai fejlődés. A billentyűzeten végzett jegyzet készítés esetében is fogalmazhatunk meg pozitív hatást, ilyen például a jegyzetelés sebességének felgyorsulása, ugyanakkor az átadott tananyag memóriás rögzülése jelentősen elmarad a hagyományosan, kézírással készített jegyzetekkel végzett tanulási folyamathoz képest.

A “A Comparative Study of Handwriting and Computer Typing in Note-Taking by University Students.” kutatás eredményesen bizonyította, hogy bár a hallgatók gyorsabban tudnak jegyzetelni billentyűzeten, a rövid és hosszú távú memóriában kevésbé rögzülnek az információk, ezek a későbbi számonkérések eredményein is mérhetőek. (2)

Az írás sokkal több, mint aminek gondolnánk. Az elmúlt évszázadok során, annyira természetes volt a mindennapi alkalmazása, hogy nem is gondolkodtunk azon, mit is jelent valójában. Most, amikor kezdünk eltávolodni a használatától, egyre intenzívebben tapasztaljuk elhagyásának negatív hatásait.

Az ember és az írás

Az ember életének minden szakaszában meg van a jelentősége a kézírásnak. Kulcsszerepe van a gyerekek elméjének és logikájának fejlődésében, a fiatal felnőtteknek minősülő egyetemista diákok esetében a tanulás minőségének szinten tartásában, felnőtt korban a szellemi frissesség megőrzésében. Ezen túl a kézírásnak nagyon fontos szerepe van a szellemi állapot monitorozásában. A kézírás nagyon sokat elárul az emberről. Alakulása folyamatos az életciklus alatt. Ugyanakkor, bizonyos drasztikus változások korai indikátorai lehetnek idegi, az elme épségét érintő betegségek megjelenésének. Ilyen például az Alzheimer, vagy a Parkinson kór. Ezek kialakulása esetében, bizonyos esetekben a kézírást sikeresen alkalmazzák terápiás eszközként. (3)

Az r.feather több ponton és szinten kapcsolódik mind az analóg, mind a digitális világhoz. Az alapvető író és rajzoló funkciók képviselik a több évezredes múltat és az ez idő alatt megalkotott értékeket. A tinták kikeverésének metódusa és folyamata összefonja a múltat és a jövőt. A tervezett, multifunkciós r.feather-t digitális előtét illeszti bele ezt a speciális íróeszközt a jelen és a jövő digitalizált világába.

Az emberek sokféle tevékenységet végeznek, végezhetnek egy íróeszközzel. Írhatnak, rajzolhatnak, készíthetnek kalligrafikus műalkotásokat, stb. Az r.feather megalkotása során az elsődleges cél az volt, hogy létrehozzunk egy olyan tárgyat, mely eszköze lehet ezeknek a tevékenységeknek a jelenlegi íróeszközök jellemző korlátai nélkül. Az alkotó maga választhatja meg a funkciót és annak megfelelően tudja alakítani a moduláris rendszert. Néhány másodperc alatt képes átalakítani a tollat egy hagyományosan használható íróeszközből, egy professzionális „stúdió” körülmények közötti felhasználásra alkalmas, állítható súlypontú eszközzé. A modulárisan kialakított fejegységnek köszönhetően, a toll használható töltőtollként, rollerballként, illetve később akár különböző filc és ecset hegyekkel. Ezzel biztosítjuk a lehető legszélesebb körű felhasználást, így maximálva a felhasználói értéket.

Bibliography and interesting articles in the subject. (5)

Bibliográfia, és érdekes cikkek a témában. (4)

(1) James, Karin H. “The Importance of Handwriting Experience on the Development of the Literate Brain.” Current Directions in Psychological Science 26, no. 6 (December 2017): 502–8. https://doi.org/10.1177/0963721417709821.

(2) Aragón-Mendizábal, Estíbaliz, Cándida Delgado-Casas, José-I. Navarro-Guzmán, Inmaculada Menacho-Jiménez, and Manuel-F. Romero-Oliva. “A Comparative Study of Handwriting and Computer Typing in Note-Taking by University Students.” Análisis Comparativo Entre Escritura Manual y Electrónica En La Toma de Apuntes de Estudiantes Universitarios. 24, no. 48 (7/1/2016 2016): 101–7. https://doi.org/10.3916/C48-2016-10.

(3) Uzun, Mustafa, Nevzat Alkan, Omer Kurtas, Riza Yilmaz, Muhammet Can, and Ismail Birincioglu. “Changes in Handwriting Due to Alzheimers Disease a Case Report.” The Bulletin of Legal Medicine 21 (August 15, 2015): 116–116. https://doi.org/10.17986/blm.2015220397.

(4) James, Karin H. “The Importance of Handwriting Experience on the Development of the Literate Brain.” Current Directions in Psychological Science 26, no. 6 (December 2017): 502–8. https://doi.org/10.1177/0963721417709821.

Palmis, Sarah, Jeremy Danna, Jean-Luc Velay, and Marieke Longcamp. “Motor Control of Handwriting in the Developing Brain: A Review.” Cognitive Neuropsychology 34, no. 3/4 (June 5, 2017): 187–204. https://doi.org/10.1080/02643294.2017.1367654.

Aragón-Mendizábal, Estíbaliz, Cándida Delgado-Casas, José-I. Navarro-Guzmán, Inmaculada Menacho-Jiménez, and Manuel-F. Romero-Oliva. “A Comparative Study of Handwriting and Computer Typing in Note-Taking by University Students.” Análisis Comparativo Entre Escritura Manual y Electrónica En La Toma de Apuntes de Estudiantes Universitarios. 24, no. 48 (7/1/2016 2016): 101–7. https://doi.org/10.3916/C48-2016-10.

Uzun, Mustafa, Nevzat Alkan, Omer Kurtas, Riza Yilmaz, Muhammet Can, and Ismail Birincioglu. “Changes in Handwriting Due to Alzheimers Disease a Case Report.” The Bulletin of Legal Medicine 21 (August 15, 2015): 116–116. https://doi.org/10.17986/blm.2015220397.

Roessingh, Hetty, David Nordstokke, and Mitchell Colp. “Unlocking Academic Literacy in Grade 4: The Role of Handwriting.” Reading & Writing Quarterly 35, no. 2 (March 4, 2019): 65–83. https://doi.org/10.1080/10573569.2018.1499160.

De Stefano, Claudio, Francesco Fontanella, Donato Impedovo, Giuseppe Pirlo, and Alessandra Scotto di Freca. “Handwriting Analysis to Support Neurodegenerative Diseases Diagnosis: A Review.” Pattern Recognition Letters, Graphonomics for e-citizens: e-health, e-society, e-education, 121 (April 15, 2019): 37–45. https://doi.org/10.1016/j.patrec.2018.05.013.

Doug, Roshan. “Handwriting: Developing Pupils’ Identity and Cognitive Skills.” International Journal of Education and Literacy Studies 7, no. 2 (April 30, 2019): 177–88. https://doi.org/10.7575/aiac.ijels.v.7n.2p.177.